Uchiha Kissu *-*

A múlt héten eléggé depresszív volt a hangulatom; aminek meg is volt az oka.
T____T
Jelenleg is tart ez az állapot, de, csak igen alacsony mértékben.

Nah, most, hogy el kezdtem írni, egyből arra gondolok, amiről az előbb írtam.
A döntésemről. O___o
Most valahogy úgy érzem, hogy meg fogom bánni... O.o
Mindegy. Nem érdekel. Nem fogom megbánni. :@
-.-"

Visszatérve a lelki állapotomra...
Bevallom őszintén, hogy pár napja iszonyatosan unatkozom.
Nem, nem vagyok közönyös.
Egyszerűen, csak meg tudnék veszni ebben a "nincs mit csinálnom" érzésben. X_x
Iszonyatos.
Oké. Lenne mit csinálnom. xD
Mondjuk, van egy rakat tanulnivalóm.
Függetlenül attól, hogy tegnap kitaláltam, hogy ma tanulni fogok; ma sem nyitottam ki a könyvet. O_o
Az a ciki, hogy még mindig bosszulni szeretném az őszi szünetet. -__-"
Jó... Most érzem azt, hogy kezdek közönyös lenni. >_>
Annyi mindenre lenne időm (Vagyis, ha úgy vesszük.); mégsem csinálok semmit. O__o
Ez így annyira sz*r. = /
Komolyan mondom, nekem nincs semmi hobbim. O.o
Szeretek fotózni, zongorázni, ilyenek.
Oké, de néha úgy érzem, hogy minden csak kényszer. :S
Miből áll egy átlagos napom?!
5.28-kor felkelek, elmegyek az átokhelyre, közben szétfagyok; egész nap szenvedem, hallgatom, ahogy mások tömören megmondják, hogy utálnak; hazamegyek, tanulok, este még elmegyek órára, hazajövök, talán eszem valamit >.> , fürdök, aztán éjfélig tanulok, mint egy gép.
(Megj.: 5 és fél óra alvás. ^__^" )
Apropó, tanulás.
Meg van az eredménye?!?!
Naná, hogy nincs B+.
Visszatérve a kényszerre; csak, annyi, hogy ilyen napok után, néha úgy érzem, hogy csak kényszerítem magam arra, hogy csináljak valami olyat, amit szeretek.
Úgy érzem, ha még az ilyenekre sem fordítanék időt, összeomlanék lelkileg. :(