Ma nem volt első órám; mégsem aludtam tovább, mint szoktam. = /
Reggel borzasztó hideg volt, ráadásul a köd is leszállt.
Édesanya kivitt az állomásra. ^^
Amint beértem a suliba, mindenki ezt kérdezte: "Mi a baj?"
Ahw, olyan ismétlődő kérdés számomra.
" Mi a baj? "
Ha azt mondom, hogy semmi, akkor hazudok.
Ezt a kérdést nem szeretem... >__>
Ha el is mondanám, hogy mi a baj, úgysem értené meg az "XY" ember, aki érdeklődik a hangulatom felől; vagy, jobb esetben csak azt a választ kapnám, hogy túldramatizálom a dolgokat.
Nah, igen.
Ezért is szoktam köntörfalazni, ha valaki felteszi nekem ezt a kérdést.
Juteszembe! O_o
Nem kell félre érteni.
Ez, persze nem azt jelenti, hogy nem vagyok őszinte; csak, sajnos nagyon kevés ember van, akit tényleg érdekel, hogy mi van velem; és, nem csak azért kérdezi meg, hogy "Mi a baj?", mert udvarias akar lenni.
Mindegy.
Ettől függetlenül ennek a nagyon kevés embernek mindig, nyugodt szívvel kiönthetem a lelkem ( Oké, tudom. Inkább nyávogni szoktam. >_> ); és, ezért iszonyatosan hálás vagyok. (LL)
Jól van, ennyi elég lesz a lelkih*lyeségekből. -___-
Dupla angolon összevont óra volt.
A főangolosoknak nem volt itt a tanáruk; úgyhogy, beültek a mi angolóránkra, és német feladatokat csináltak.
Tanárúr azt mondta, hogy ma felelhet valaki olvasás-fordításból.
Én szerettem volna felelni, de végül, senki sem felelt. O_o
A lányoknak nem volt itt a tesitanár. >_>
A fiúk péntekenként úszni szoktak, szóval, mi is elmentünk az uszodába.
= P
Sziesztáztunk. : D
Réka megint csinált egy csomó videót. = P
Óra végén csak én, Alíz és Szabina maradtunk az épületben; a többi lány kiment, és leült a lépcsőre.
Megyünk ki, erre nem elmentek?! O_o
Mindegy, arról volt szó, hogy az egész osztály együtt megy vissza a suliba; tehát mi sem indultunk még, megvártuk a fiúkat.
A bejárati ajtó mellett van 2 db hajszárító.
Azt néztük, ahogy a srácok szárították a hajukat. = D
Olyan vicces volt. xD
Tudom, nincs benne semmi extra; de, akkor is vicces volt. X"DDD
Amúgy, jövőhéten mi is úszunk.
Hátőhm... Semmi kedvem hozzá. -_-
Késtünk 5 percet matekról, és olyan szinten le lettünk szúrva. O_o
Huhh.
A matek agyhalál volt. X_x
Amikor jöttem hazafelé a suliból, a temető mellett láttam egy kiscicát.
Nagyon sovány volt szegényke. = /
Haza akartam vinni, hogy gondját viseljem. Úgy döntöttem, hogy előbb megkérdezem Anyát; mert, ha szó nélkül hazaviszek egy állatkát, lehet, hogy kikapok. >__>
Anyu azt mondta, hogy hazahozhatom a cicust.
OK.
Rohantam vissza, de a cica már nem volt ott.
Úgy bánom, hogy nem hoztam el akkor, amikor megláttam. = S
Biztosan ott van még valahol a környéken; ha legközelebb látom, hazaviszem.
Utána hazajöttem, ittam egy teát, majd elolvastam a leveleimet.
Azóta punnyadok.
Tanulni kellene, mert nem szenvedem tanulnivalóhiányban (SAJNOS! -___- ); de, semmi energiám hozzá. = /
Ez van.
2010. október 15.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése